A teljes kiőrlésű gabonafogyasztás jelentősége a szív-, és érrendszeri megbetegedések megelőzésében
Világ számos országában az egészség megőrzésével kapcsolatos lehetőségek és fogalmak szorosan összekapcsolódnak a teljes kiőrlésű gabonatartalmú ételek fogyasztásával. Mégis a motorizált, felgyorsult világunkban, egyre több áldozatot szednek a helytelen életvitellel és táplálkozási szokásokkal összefüggő ún. "civilizációs" betegségek, mint például a szív-, és érrendszeri megbetegedések. A túltáplálkozás miatt kialakuló csökkent glükóz tolerancia, magas vércukorszint, az emelkedett vérzsír-szint, az elhízás és a mozgásszegény életmód mind hajlamosítanak az ischaemiás szívbetegségek, szívinfarktus kialakulására. A kardiovaszkuláris kórképek a legtöbb európai országban a fő halálokok között szerepelnek és egyes becslések szerint a 2020-ra szerte a világon, vezető halálokká válhatnak. A rizikófaktorok csökkentésével és a kiegyensúlyozott, tudatosan tervezett táplálkozással -melynek alapját a teljes kiőrlésű gabonák képezik- számos a szív-, és az érrendszert érintő kórfolyamat és betegség megelőzhető (1,5).
A vízben oldódó élelmi rostok ( pektin, guár-gumi, béta-glükán) ugyanis előnyösen befolyásolják a szénhidrát anyagcserét, mivel csökkentik a szervezet inzulinigényét és a vércukorszintet. Vizsgálati adatok szerint a rostok fokozott mennyiségű fogyasztása csökkenti a szérum összkoleszterin-, LDL-koleszterin-, és trigliceridszintjét is.
A gabonaszemekben természetesen előforduló oligoszacharidok (pl. az oligofruktóz) egyik jellegzetes tulajdonsága, hogy az ember tápcsatornájában a nem keményítő eredetű poliszacharidokhoz válnak hasonlóvá, és ugyancsak jó hatással vannak a vérben található lipidek szintjére, valamint a vércukorszintre (2).
Az oligoszacharidok további kiváló tulajdonsága, hogy remek édesítő és zsírhelyettesítő anyagok, tehát az energia-, zsír-, és szénhidrátszegény élelmiszerek gyártásánál, kiváló (természetes eredetű) az állománytulajdonságokat is kiválóan szabályozó adalékanyagokként jöhetnek számításba.
Világ számos országában az egészség megőrzésével kapcsolatos lehetőségek és fogalmak szorosan összekapcsolódnak a teljes kiőrlésű gabonatartalmú ételek fogyasztásával. Mégis a motorizált, felgyorsult világunkban, egyre több áldozatot szednek a helytelen életvitellel és táplálkozási szokásokkal összefüggő ún. "civilizációs" betegségek, mint például a szív-, és érrendszeri megbetegedések. A túltáplálkozás miatt kialakuló csökkent glükóz tolerancia, magas vércukorszint, az emelkedett vérzsír-szint, az elhízás és a mozgásszegény életmód mind hajlamosítanak az ischaemiás szívbetegségek, szívinfarktus kialakulására. A kardiovaszkuláris kórképek a legtöbb európai országban a fő halálokok között szerepelnek és egyes becslések szerint a 2020-ra szerte a világon, vezető halálokká válhatnak. A rizikófaktorok csökkentésével és a kiegyensúlyozott, tudatosan tervezett táplálkozással -melynek alapját a teljes kiőrlésű gabonák képezik- számos a szív-, és az érrendszert érintő kórfolyamat és betegség megelőzhető (1,5).
A vízben oldódó élelmi rostok ( pektin, guár-gumi, béta-glükán) ugyanis előnyösen befolyásolják a szénhidrát anyagcserét, mivel csökkentik a szervezet inzulinigényét és a vércukorszintet. Vizsgálati adatok szerint a rostok fokozott mennyiségű fogyasztása csökkenti a szérum összkoleszterin-, LDL-koleszterin-, és trigliceridszintjét is.
